egyébként egy kicsit szomorúság van, mert pár héttel ezelőtt bevillant valami, és azóta is csak erre tudok gondolni. ültem az ágyon, fogalmam sincs mit csináltam épp, de rápillantottam a kezemre és minden bevezetés nélkül egyszercsak tudtam, hogy nekem sosem lesz gyűrű az ujjamon. ez nem egy gondolat vagy megérzés volt, nem is tudom körülírni, soha nem volt még ilyen korábban. csak tudtam. mint amikor az ember rájön valami nagy igazságra. mint egy megvilágosodás, csak ennek kevésbé örül az ember.
ez jó nagy hülyeség már ne is haragudj! :) miért ne mehetnél férjhez? ok már nem huszonévesen, na és akkor mi van?
VálaszTörlésamúgy majd rájössz hogy a gyűrű nem is olyan nagyon fontos, én sem hordom minden nap, hopi meg egyáltalán nem hordja, tkp tök fölösleges volt megvenni, elég lett volna a szertartásra egy bizsu
:(
VálaszTörlésKerike, mondjuk nyilván nem a gyűrűre gondolt Hebi, hanem a holtomiglan-holtodiglanra...
Nóri, bár olcsó vigasz most bizonygatnom, hogy ez mekkore hülyeség, de mégis: hidd el, hogy az! Happy end lesz és kész :)
De seggberugdoslak ha hazajössz.:)) Csatlakozom az előttem szólókhoz, ez egy baromság. Mindenkinek vannak mélypontjai, te is magad alatt voltál, ezért lehetett ilyen gondolatod.
VálaszTörlésEgyébként az tényleg egy nagy igazság, hogyha szépen helyrejössz saját magaddal, jól érzed magad a bőrödben, akkor már nem leszel görcsös a párkeresésben, egyszer csak át fog kattani valami, hidd el. Annyi pasi fog rád indulni, hogy hókaparóval kell majd levakarnod magadról őket...;)
tudom, de most még nem kell más...
Törlés