2013.06.06. csütörtök

itt voltak apáék majdnem négy napot, és nagyon jó volt, hogy itt voltak. 

utaztunk, versenyen voltunk, sátraztunk, megtanultunk jobbkormányos autót a bal oldalon vezetni, sütött a nap, nem esett az eső, mindenki örült nekünk és kedves volt, szóval nagyon jól éreztük magunkat. egy estét még nálunk aludtak londonban, és másnap várostnéztünk, meg mókusokat, libákat, cinkéket meg galambokat etettünk kézből. és a reptéren szóltam nekik, hogy most már menjenek útlevél ellenőrzésre, mert már alig bírtam bőgés nélkül, és utána a buszon meg a vonaton is pityeregtem, és ha arrafelé járok, ahol együtt voltunk, akkor mindig honvágyam lesz újra. 

szóval nagyon jó volt, bár azért árnyékot vetett a jókedvünkre, hogy zs-nak még mindig fáj a lába.

és mire hazamentek kaptunk egy levelet, hogy felszabadult egy hely a világjátékokon, és felajánlják apának vagy nekem. aztán apáék hívtak, hogy a zs lábából lassan egy éve vett szövetmintáról (amit már egyszer megvizsgáltak és rámondták, hogy negatív) kiderült, hogy rosszindulatú, és jelenleg vagy térd alatt amputálják, vagy ha a viszgálatok során kiderül, hogy már áttétes, akkor életmentés és kemo és minden szörnyűség.

szóval sajnálom, ha valakinek megsértem a nézeteit, de ezek után senki ne jöjjön nekem a jóságos istennel, aki mindenkit szeret és halleluja. isten vagy nem létezik, és ez lenne a jobbik verzió, vagy létezik, de magasról szarik a fejünkre, ez a nagy helyzet.